Az Aréna Savaria működését 65 millióval támogatja a szombathelyi önkormányzat. A veszprémi és a debreceni csarnokok üzemeltetői szerint ez nem nagy összeg, ennél kevesebből nem lehet működtetni egy csarnokot. Körképünk.
Bezárhatják az Aréna Savariát – írtuk a múlt hét elején. A csarnokot üzemeltető Unihall Kft. állt elő ezzel a fenyegetéssel, mivel a szombathelyi önkormányzat mára 30 milliós adósságt halmozott fel a cég felé. A közgyűlés többségben lévő jobboldala indított támadást a cég ellen, főként azt kritizálva, hogy egy győri székhelyű társaságot bízott meg a működtetéssel a város.
A vita központjában tehát alapvetően a következő kérdések állnak: Kedvező-e, ha külső vállalkozás működteti a csarnokot? Jogos-e, ha az önkormányzat a működtetésre – igaz, közvetlenül – de évi 65 milliót fordít?
Veszprém: önkormányzati tulajdonban
Az országban – a fővárost kivéve – Veszprémben és Debrecenben működik hasonló nagyságú sportcsarnok. Megkerestük a Veszprém Aréna és a debreceni Főnix Csarnok üzemeltetőjét, azt tudakolva, milyen konstrukcióban és mekkora önkormányzati támogatással működnek a csarnokok. Nézzük.
A Veszprém Aréna teljesen másképp működik, mint a szombathelyi csarnok. Ezt is egy kft. üzemelteti, ez a cég azonban – áttételesen – önkormányzati tulajdonban van. Veszprémben is működik egy önkormányzati nagyvállalat, a „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt., amelynek fő feladata a városüzemeltetés. A Zrt. alapította meg – természetesen a városi közgyűlés döntése alapján - a „Csarnok” Veszprémi Csarnoküzemeltető, Rendezvényszervező és Kommunikációs Kft-t, amely gyakorlatilag bérli a csarnokot a Zrt-től, mint tulajdonostól.
A csarnok rendezvényeinek mintegy 70 százalékát az önkormányzat, illetve intézményei szervezik, és minden rendezvény után bérleti díjat is fizet a város - tudtuk meg Göttlinger László vezérigazgatótól. Ez a bérleti díj azért, persze, alatta van a piaci árnak.
Stimmel a 65 millió
A vezérigazgató szerint a Veszprém Aréna üzemeltetése éves szinten 90 – 100 millióba kerül, ebben az összegben nincsenek benne a nagyrendezvények, amelyek növelik a költségeket, de bevételeket is hoznak.
Az önkormányzat tehát nem támogatja az Aréna működtetését, ehelyett szolgáltatást rendel meg tőle, és azért fizet. Göttlinger László – a bonyolult struktúra miatt – nem tudta megmondani, mekkora összeg jön az önkormányzattól.
De megemlítette, hogy a város másik csarnoka, a Március 15. úti, hasonló méretű, mint az Aréna Savaria, 2500-3000 embert tud befogadni. Ebben a csarnokban 6500 forint óránként a rezsi. Ha napi 14 órával, és évente 200 nappal számolunk, valamivel több, mint 18 millió jön ki, és ez csupán a legalapvetőbb szolgáltatást jelenti, a fűtést, a világítást, és a takarítást.
Úgyhogy a vezérigazgató szerint kb. stimmel a szombathelyi 65 milliós önkormányzati kapacitás-lekötés, ebből valószínűleg nincs haszna az üzemeltető cégnek.
Debrecen: 63,3 millió, plusz kedvezményes bérleti díj
Debrecenben az önkormányzat a Főnix Csarnokot is üzemeltető Főnix Rendezvényszervező Non-profit Kft.-t támogatja közvetlenül. Ez a cég üzemelteti és programozza a csarnokon kívül a Kölcsey Központot, a Hotel Aranybikában lévő Bartók termet, az Apolló Mozit és szervezi a város összes nagyrendezvényét. Ezekből legalább 15 van egy évben, köztük a méltán híres virágkarnevál – közölte Makray Balázs igazgató.
Az önkormányzat az idén összesen 550 millió forint támogatást ad a kft. 1,4 milliárdos költségvetéséhez. Ebből az 550 millióból a Főnix Csarnokra 2010-ben 63,3 millió forint támogatás jut. Ha a város valamilyen eseményt kíván rendezni a csarnokban, vagy valamely rendezvényt támogatni akar azzal, hogy rendelkezésre bocsátja mint helyszínt, akkor úgynevezett szűkített önköltségi árat kell fizetnie érte. Ez csak az önkormányzatra érvényes ár, ami a piaci ár kb. harmada, kiegészülve a piaci ár áfájával.
Szóval, nincs egyértelműen követhető recept. A legnagyobb eltérés, hogy Szombathelyen külső vállalkozás, Veszprémben és Debrecenben önkormányzati tulajdonú cég működteti a csarnokot. Mindhárom helyen használja az önkormányzat a létesítményt. A működtetés költségeiben nincs nagy eltérés, a konstrukcióban viszont van. Szombathely a támogatással rendeli meg az egyesületeknek, iskoláknak a szolgáltatást, míg a másik két városban az alacsonyabb támogatás mellett minden esemény után bérleti díjat is fizet az önkormányzat.
A többi már politikai döntés kérdése.
Aréna Savaria történet - A kezdetektől viták forrása
De idézzük fel a kezdeteket. A szombathelyi sportcsarnok már a kezdetektől komoly viták forrása. Az ötlet még 2002-ben kezdett testet ölteni, amikor elbírálták a 2001-ben kiírt tervpályázatot. Az építéshez még a Fidesz-kormány ígért egymilliárdos támogatást, 2003-ban a már ellenzékben lévő jobboldali politikusok hiányolták a kormánytámogatást. Júliusra aztán kiderült, meglesz az egymilliárd, de szükség van önkormányzati pénzre is, másfél milliárdra, amihez hitelt kellett felvenni. Szeptemberben aztán le is rakták a csarnok alapkövét.
Néhány hónapos csúszás után 2004 júliusában kezdődött el az építkezés, az épülő csarnokot légifotókon mutattuk be. A létesítményt 2006-ban, szinte nőnapi ajándékként, március 8-án avatta fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hogy aztán este már kampánygyűlést is tartson ott.
Áprilisban aztán már fellángoltak a viták, a közgyűlésben az ellenzék a sportcsarnok bérleti szerződését hiányolta. Mint megtudtuk, a csarnok üzemeltetésére nyilvános pályázatot írtak ki, erre két jelentkező volt, az egyik évi 150 millióért, a másik, a későbbi nyertes Unihall Kft. 50 millióért vállalta a feladatot. Májusban aztán kiderült, a csarnok neve ezentúl Aréna Savaria lesz. 2007. áprilisában aláírták a szerződést, ami szabályozza, ki használhatja az Arénát. A listán a Falco, a Dobó SE, a röplabda klub, a Savaria Baskettball Klub, a sportiskola és öt szombathelyi általános iskola szerepelt, akik egy évben összesen 4762 órát vehetnek igénybe a csarnok üzemidejéből.
Elviszik a hasznot?
Ekkor alakították ki a máig is érvényes konstrukciót, miszerint az egyesületek, intézmények évente kötnek szerződést az Unihall Kft-vel, és kifizetik számára a bérleti díjat. Amit egyébként az önkormányzattól pótlólagos támogatásként megkapnak. Ezt nevezik kapacitás-lekötésnek, ezzel a kedvezményezettek lehetőséget kapnak a használatra, a város pedig garantálja ezt a bevételt az üzemeltetőnek. Ez a bérleti díj egyébként – az inflációkövetéssel – 2010-re 65 millióra nőtt. A számítások szerint ez az az összeg, ami minimálisan kell a csarnok éves működtetéséhez, vagyis a rezsi kifizetéséhez. Az Unihall pedig évente egy összegben 10 milliót fizet a városnak a bérleti jogért.
A politikai vita persze folytatódott, az ellenzék szerint az Unihall-lal kötött szerződés kárt okoz a városnak, a győri cég elviszi az Aréna működtetésének hasznát. A folyamatos kritika után 2009 év elején léptek a tettek mezejére.
Előtte azért történt egy és más, 2008 máriusában leszakadt az Aréna teteje, a szakértők szerint a kivitelező hibája miatt. A SZOVA Zrt. azóta is pereskedik a kivitelezővel, az első bírósági fordulót a vagyonhasznosító cég elveszítette.
Fel akarják bontani a szerződést
Miután 2008 nyarán a jobboldal került többségbe a közgyűlésben, fellángoltak a csarnokkal kapcsolatos viták is. A 2009-es költségvetés elfogadásakor a jobboldal szavazataival kimaradt a büdzséből az Aréna működésének közvetett támogatása. Márciusban pedig bejelentették, hogy kezdeményezik az Unihall-lal kötött szerződés felbontását, ezzel a SZOVA Zrt-t bízták meg, mint a tulajdonosi jogok képviselőjét. Az Unihall azonban a szerződés felmondását nem fogadta el, és másfél héttel ezelőtt, január közepén bejelentették, ha a város január 20-ig nem fizeti ki adósságát, bezárják az Arénát.
Pontosabban csak egyedi szerződés alapján, és előre kifizetett bérleti díj mellett engednek be oda bárkit is. Czeglédy Csaba alpolgármesternek aztán sikerült elérnie, hogy a határidőt január 31-ig tolják ki, addig ugyanis ülésezik a városi közgyűlés, ahol – a városvezetés reményei szerint – a jobboldal hozzájárul, hogy rendezzék az adósságot.
Ez azonban kétségesnek tűnik, hiszen Marton Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője, a SZOVA Zrt. felügyelőbizottságának elnöke közleményben jelentette ki, hogy az Unihall nem zárhatja be az Arénát.
AJÁNLOM AZ OLDALT
